Lassan minden óvodában és iskolában eljön a farsangi mulatság ideje. Ahogy sok minden másban, az autizmussal élő gyerekeknek ebben is eltérhetnek az igényei a jelmezek és a rendezvény lefolyásával kapcsolatban. Persze vannak egyezések is. Ahogy a normál gyerekjelmezeknél, itt is fontos, hogy a gyerkőc jól érezze magát a jelmezben. Tudjon mozogni és ne fázzon, vagy legyen melege.
A kész jelmezek korában tulajdonképpen megoldhatjuk, hogy veszünk a gyermeknek valamilyen összeállítást és ráadjuk. Ebben már mulatozhat is, ha nem zavarja a szokatlan ruhadarab, vagy helyzet. Ilyenkor megpróbálhatjuk a szokásos módon segíteni gyermekünket. Igény szerint lefotózni, lerajzolni, előre megjeleníteni neki, hogy mikor mi fog történni és ő mit tegyen ebben a helyzetben, illetve hogyan szálljon ki belőle, ha túl megterhelőnek érzi. És nem árt azt is jelezni, hogy a rendezvénynek hogyan lesz vége.
Ha a gyermek nem szeretne jelmezt húzni, akkor is vannak lehetőségeink. A piros póló hátára textilfilccel felrajzolt katicaszárnyak például lehet, hogy elfogadhatóbbak, mint a műanyag szárnyak és fejdísz kombó. egy kedves gyógypedagógus javasolta egyszer az almafa jelmezt, ami barna nadrág és zöld póló, piros almákkal dekorálva. A célnak tökéletesen megfelelt és nem terhelte a viselőjét. Kisfiamnak fogalma sem volt róla, hogy ő most almafa. Más autizmussal élő gyerekkel is előfordulhat, hogy nem értik, miért mókás jelmezbe bújni, de ettől még érezhetik jól magukat.
Ehhez az is kell, hogy a nekik megfelelő mennyiségű ingert kapják az ünnepségen. Vagyis a túl sok fény, zene és nasi esetünkben nem biztos, hogy jó választás. Ha ilyen jellegű a mulatság, érdemes egy csendesebb helyet is elérhetővé tenni a kevésbé duhaj kedvű gyerekek számára.
Remélem minden olvasónak jól sikerül a farsangi időszak és kérem írják/írjátok meg nyugodtan a tapasztalataikat!
